“A gyermek megszületésének pillanatában azonnal napvilágra kerül minden hiányosságunk. Adni akarunk, és meg kell állapítanunk, hogy bizonyos területeken semmink sincs…. ha életünk során nem tapasztaltuk meg az igazi szeretetet, akkor azt a gyermeknek sem tudjuk továbbadni, megszakad a generációk energiaáramlása” Eva-Maria Zurhorst: Szeresd önmagad, és mindegy kivel élsz

Mindannyian vágyunk arra, hogy MINDENT megadhassunk szeretteinknek, főleg gyermekeinknek. Sokszor azonban pont azért, mert mi sem kaptuk meg annak idején szüleinktől- csak elképzeléseink vannak arról, hogyan is kellene- nem úgy sikerül, ahogy szeretnénk. Nem jut el az érzés, nem alakul ki az a szeretettel teli légkör, kötődés. Jönnek a figyelempótló játékok, muszájok és önfeláldozások, amelyek nem szívből, hanem kötelességtudatból születnek. Jobb esetben rájövünk, hogy nincs mit adni, mert belső gyermekünk sem kapta meg a helyén és idején a szívből kapcsolódás élményét, figyelmet, időt vagy amire szüksége volt. 

Ebben az esetben tudunk lépni, változtatni, hiszen felnőtt, legjobb és legbölcsebb önmagunkkal gyógyíthatjuk azt a kisembert, aki bennünk él. Feltárhatjuk mindazt, ami hiányzott korai éveinkben és megadva önmagunknak, gyógyíthatunk és gyógyulhatunk ezáltal.  Felvehetjük a kapcsolatot a bennünk élő gyermekkel, magunkhoz ölelve őt integrálhatjuk érzéseit, igényeit, gyermeki hitét és kíváncsiságát. Töltődhetünk a vele való kapcsolódásban, felismerve kincseit. Hiszen akkor vagyunk a legközelebb gyermekeinkhez, ha szívből velük nevetünk, játszunk és fedezzük fel újra a világot, kifogyhatatlan életörömmel és érdeklődéssel az Élet felé. Ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha az Önismereti úton külön időt szentelünk önmagunk gyermeki énjének és gyógyítjuk, integráljuk őt Önmagunkba. 

Kapcsolódj saját gyermeki igényeiddel, hogy tudj kint is kapcsolódni gyermekeiddel, hogy kapcsolatotok igazi érzéseken, őszinte szereteten alapuljon és át tudd adni a generációs támogatást. Hidd el megéri az “önmunka”!