Milyen könnyedén kapcsolódik érzelmeivel és tárja azokat a világ elé. Érzékenységében van ereje. Gyönyörű nézni, ahogy először csak az arcán látod, aztán egész testében nevet, örömkönnyek mossák szép arcát. Érzéseit nyíltan vállalja, ahogy éppen szívéből megnyilvánulni készül. Sír, zokog, ha fájdalom érte és nem leplezi el mély érzéseit.
Hallom már a távolból: “Te nem ilyen vagy! Sosem mutatod meg mit érzel..”
Talán te is azok közé tartozol, akik filter nélkül engedik, hogy az érzelem elragadva őket, szavakat formáljon, utat találjon a fizikaiba. Talán nem. Lásd akkor is azokban a csodát és a bátorságot hogy mekkora utat tesznek meg nap mint nap az érzelmek ezernyi színében.

Téged mi tart vissza, hogy meg merd mutatni mi él benned? Miért nem adsz hangot ha fáj, ha bánt az, ami történik? Ismered a szavak erejét. Tudod, hogy építeni és rombolni is tudnak. Elfojtott sírások, póker arcok védelmében élni nem teljes élet. Az csak egy fázisa annak a teljességnek, melyet járunk. Ki kell mondani és meg kell élni, tapasztalni az érzelmeid erejét. Add át magad nekik és tudni fogod, mi mindent engedsz el így egyúttal. A megtartás és elengedés, a növekedés és a tisztulással járó csökkenés az élet áramlása. A holdnak sem 4 fázisa van, hanem ezernyi átmenete. Úgy tud újra és újra megújulni, hogy egy kis időre kiad magából mindent, hogy legyen helye az újnak. Engedd meg magadnak, hogy az légy, aki vagy! Tudom, hogy nehéz és ezernyi kérdés van benned, de ezek nem a szívedből szólnak.
Szeretni fognak-e, ha megmutatod neked is fáj? Elfogadják-e, hogy nem kőből vagy hanem tele érzelemmel, lágysággal nyíltsággal? Talán nem. Számít ez igazán?

Mindazok, akik már felfedezték, érzik benned a végtelen szeretetet, életörömöt és érzelmek tengerét, azok tudni fogják, hogy a vihar egyszer elcsitul és te leszel a Tenger Asszonya, aki érzelmeit megismerve azokat formálni, megmutatni tudja.

Kép forrása: Pinterest