A langyos hétköznapok után, ha valami új, megfoghatatlan, kiszámíthatatlan jön az életünkbe alig tudunk kapaszkodni és elsodor az ár. És ott kell helyt állni. Ott derül ki, ért -e bármit is a sok önképző kör, tényleg szinkronban vagyok-e önmagammal, az az igazi kihívás. Lakásfelújítás, családi nyaralás hozta meg számunkra az igazi párkapcsolati és egyéni kihívásokat az elmúlt időszakban. Új terep,ismeretlen ösvény. Itt nehéz egymást kezét fogva átbillenni, ha az ember nem tud néha nevetni önmagán, sírva-nevetve felrakni az utolsó csempét a falra, majd élvezni a megérdemelt pihenést. Ekkor jön elő az az Én, aki hétköznapok során sokszor megbújik, hallgat és vár a megfelelő alkalomra, hogy kitörjön. Probléma megoldás, gyors reakció, döntéshozás, felelősség? Betelik a pohar. Jönnek a konfliktusok, a “nem értelek..” az “én másképp gondoltam..” kezdetű mondatok. Itt kell középpontba helyezve önmagam megtartani az egyensúlyt, hogy szinkronban maradhassak önmagammal. Nekem a Szinkron ÉletRendszere segített a gyakorlatba átemelni és beépíteni azokat az egyensúlyt hozó gyakorlatokat, amelyekkel a legnagyobb kihívásra is középpontomba maradva tudok válaszolni.

Az én tapasztalatom alapján élni, élni kell! És úgy jelen lenni, hogy az mindenki javát szolgálva, másoknak jó példát mutasson és a kisebb-tágabb közösségeket összetartsa. Gyakorlati tudással kell alkalmazni mindazt, amit magunkról tudunk. A legnagyobb kaland közben, az életben kell helytállni úgy, hogy senki ne sérüljön,új megoldási mintát építve. Ez a jövő. Csakis így lehet. Gyakorlatban, gyakorlatiasan, együtt!